A nőnap ünneplése Magyarországon nagyobb hagyomány, mint azt lehet elsőre gondolnád. Azt tudtad például, hogy elsők között csatlakoztunk a kezdeményezéshez?
Magyarország így csatlakozott a nőnap ünnepléséhez
A Wikipédia szerint Magyarország 1913-ban csatlakozott először az Országos Nőszervező Bizottság röplaposztásának hála a nemzetközi nőnap megünnepléséhez. Ez annak tükrében érdekes, hogy maga a kezdeményezés épphogy életre kapott. (Lásd Lejjebb).
A Web Archive oldalán olvasható cikk szerint 1914-ben már országszerte került sor különféle rendezvényekre. Budapesten mintegy 800-an vettek részt az első nemzetközi nőnapi megemlékezésen, ahol Buchinger Manóné Ladányi Szeréna, a szociáldemokrata Nőszervező Bizottság elnöke, a Nőmunkás szerkesztője és Bokányi Dezső, a Szociáldemokrata Párt egyik vezető politikusa tartott beszédet. Ladányi hangsúlyozta a női összefogás szükségességét a politika mellett a művelődés területén elérendő közös célok érdekében. Bokányi sürgette a nők közreműködését a férfiak általános, titkos és egyenlő választójogát célzó harcban.
Pécsett az első nőnapi rendezvényen, 1914-ben mintegy 4-500 munkásnő jelent meg a Munkás Kaszinó nagytermében megtartott gyűlésen, hogy „kivegye a részét abból a világraszóló tüntetésből, amelyet az elnyomott proletárnők rendeztek március 8-án a nők felszabadítása érdekében.” – számolt be a Nőmunkás.
Nőnap Magyarországon a háború árnyékában
Az első világháború 1914-1918 nem szegte a nők kedvét a nőnap megünneplésére. Ennek ellenére a háború éveiben a megemlékezéseket itthon is a béke iránti vágy és ezzel összefüggésben a női választójog megadásával kapcsolatos feszült várakozás hatotta át. A fokozott belpolitikai feszültség oda vezetett, hogy egyes városi hatóságok mint politikai jellegű összejövetelt akadályozták meg a nőnapi ünnepséget.
Az első világháborút követő belpolitikai fordulat Magyarországon is háttérbe szorította a szociáldemokráciával azonosított nőnapot és új hagyományt teremtett.
A konzervatív kormányzat hangsúlyozva a nők természetes hivatásának fontosságát a megfogyatkozott népesség „újratermelésében” a Magyar Anyák Nemzeti Ünnepének 1928-as kialakításával a gyermekvállalási hajlandóságát kívánta fokozni.
Így lett “kommunista ünnep” a nőnap Magyarországon
A filmhíradók beszámolóiban és a plakátokon világszerte egyre nagyobb gondot fordítottak arra, hogy a nők nemzeteken átívelő barátságát hangsúlyozzák. Magyarországon a nők jogaiért folytatott 20. század eleji küzdelem háttérbe szorult és az új ünnep, valamint a körülötte kibontakozó propaganda kiváló alkalmat biztosított az új nő- és családeszmény népszerűsítésére.
A mezőgazdasági- és ipari szektor minden szegmensében jelenlévő dolgozó nő és a nukleáris család lett az új ideál
Sokak gondolatában azért vált “kommunista ünneppé”, mert az 1947-től datálódó Rákosi korszakban kötelező ünneppé nyilvánították. Majd 1948-tól szovjet mintára március 8-a lett a hivatalos nőnap időpontja.
Mivel a kötelező dolgok ellenérzést váltanak ki az emberekből, illetve a korszak sem ébreszt kellemes emlékeket a nőnap iránti esetleges ellenállás így szállhatott apáról fiúra.
Mindamellett, hogy a 1989-es rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette munkáspárti jellegét, azért számos nőjogi aktivista és civil szervez szólal fel a női jogokért ezen a napon.
A nőnap ünneplése Magyarországon is sokszor hív elő civil kezdeményezéseket
A nőnap kapcsán számos kezdeményezés, cikk jelenik meg, amely felhívja valamely sokszor nem csak nőkhöz köthető tevékenységre problémára a figyelmet. Készült például interjú egy szociális dolgozóval, aki Józsefvárosban segíti a hátrányos helyzetű fiatalokat, családokat.
A családon belüli erőszak és általában a szexuális erőszak a nők ellen azonban továbbra is súlyos téma, amely nőnapon különösen fókuszba kerül. 2020-ban a Patent egyesület és a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene nevű civil szervezet készült a Legyen nőnap rendezvénnyel.
A nőnap ne az ajándékba kapott bonbonokról szóljon, hanem a kapcsolaton belüli erőszak visszaszorításáról
Hangzott el a rendezvényen. Jellemző az ügy fontosságára, hogy párttól függetlenül egyetértés mutatkozott. Egyrészt beszédet mondott Karácsony Gergely.
„Még ha nem is vagyunk egyformák, azért talán egyenlők lehetnénk” – mondta a főpolgármester.
Valamint:
A civil szervezetek segítsége nélkül nem sikerülhet a családon belüli erőszak visszaszorítása – írta Varga Judit igazságügyi miniszter a résztvevőknek küldött levelében.
És a Néprajzi Múzeum például Földessy Edina munkatársuk kezdeményezésére gyűjtési akciót szervezett nőnap alkalmából, hogy rászorulóknak juttasson ruha,- cipő,- táska és könyvadományokat. A választott szervezet a “RÉS” Szociális és Kulturális Alapítvány női éjjeli menedéklakóihoz küldték az összegyűlt felajánlásokat.
A nőnap eredete: A szakszervezetek akciója hívta életre a nemzetközi nőnapot
Ahogy az a Múlt-Kor Magazinból kiderül, politikai, feminista, és szakszervezeti mozgalmak eredményeképpen 1909-ben az amerikai szocialista párt február 28-át tűzte ki nőnapnak. Mert szerettek volna egy napot, ami jelképesen a nőké. Ez 1913-ig így is maradt. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot.
A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére
A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.
A nőnap nemzetközivé válása
Európában a Nemzetközi Nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt.
6 évvel később orosz munkásnők vonultak az utcákra, hogy “kenyérért és békéért” tüntessenek, amely később az orosz forradalom kirobbanásához vezetett. Az ideiglenes kormány pedig megadta az orosz nőknek a választás jogát azon a napon, ami az akkor Oroszországban használatos Julianus-naptár szerint ugyan február 23-a esett, azonban a Gergely-naptár szerint március 8-ára. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt.
Ugyanakkor az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel követeléseikre, a nőknek a társadalomban viselt óriási szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára, védtelenségére a figyelmet, arra, hogy hiába biztosít az állam számukra jogegyenlőséget, ha ez továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét.
Sokszor nőnapon emelik fel szavukat civil szervezetek a nők elleni erőszakkal szemben. Családon belüli erőszak, munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és a nők elleni erőszak egyéb formáinak áldozataira, akiket a jog sem véd kellően. Így az elkövetők továbbra is sokszor büntetlenek maradnak.
A nemzetközi nőnap eredete tovább él
Mivel a kezdete is az egyenjogúságon alapult, a folytatás is hasonló. Mára már komoly adakozási akciók, és konkrét célkitűzések kapcsolódnak hozzá. A nemzetközi nőnap hivatalos honlapján például a 2022-es fő szlogen a #BreakTheBias vagyis, rombold le az előítéleteket.
A honlapon így fogalmaznak:
Képzeljünk el egy nemek közötti egyenlő világot.
- Egy előítéletektől, sztereotípiáktól és diszkriminációtól mentes világot.
- Egy olyan világot, amely sokszínű, igazságos és befogadó.
- Egy olyan világot, ahol a másságot értékelik és ünneplik.
Együtt megteremthetjük a nők egyenlőségét.
Közösen mindannyian képesek vagyunk #BreakTheBias.
A nemzetközi nőnaphoz külön küldetések is tartoznak
Az International Women’s Day honlapja külön küldetésekre bontja a nőnappal kapcsolatos akciókat.
Nők és technológia
Nők a munkában
Kreatív nők
Nők a változásért
Inspiráló nők
Női egészség
Nők a sportban
Nőnap ide vagy oda, még van hova fejlődni női egyenjogúságban
A Statista.com adatai szerint 2019-ben a nemek közti fizetéskülönbség Magyarországon 18,2%. Vagyis míg ugyanazért a munkáért egy férfi 100 forintot kap, addig egy nő 81,8-at. Átlagosan. Az alábbi táblázat alapján látható, hogy ezzel nem állunk épp a legjobban az EU-ban.
Find more statistics at Statista
Ezek alapján; csajok, irány Luxemburg:).
Források: Múlt-Kor. Internationalwomensday.com. Static.com. Web.Archive.
